A textillágyítókra vonatkozó követelmények
① Kiváló puhaság, simaság és terjedelmesség
② A textíliák fehérségére vagy színtartósságára kevés hatással van.
③ Különféle feldolgozási körülmények között (merítés, párnázás, hőmérséklet, PH stb.) jelentős stabilitással kell rendelkeznie.
④ A szálak vagy textíliák a lágyítás és befejezés után nem színeződhetnek el a hő hatására, és a tárolás során sem szabad színben, szagban és tapintási változásban lenniük.
⑤ Ha az öblítő emulzió, az emulzió stabilitásának jónak kell lennie anélkül, hogy az emulzió megtörne.
⑥ A bőrrel való érintkezésnek nincs káros hatása, és megfelel a környezetvédelmi követelményeknek.
⑦ Különböző feldolgozási követelmények szerint: megfelelő vízelnyelő, vízlepergető, antisztatikus és egyéb tulajdonságokkal rendelkezhet.
-
02
-
Hogyan lehet megkülönböztetni a lágyítót
A lágyítószer egyfajta segédanyag, amely a legtöbb fajtát és a legnagyobb mennyiségű festő- és kikészítési segédanyagot tartalmazza. Kémiai szerkezete szerint alapvetően kétféle hosszú láncú alifás vagy nagy molekulájú polimer.
A hosszú láncú alifás anyagoknak nemcsak sok fajtája van, hanem nagy adagjuk is. Az ilyen lágyítók ionos tulajdonságaik szerint anionosra, kationosra, nemionosra és amfoterre oszthatók.
Ráadásul a természetes olajokhoz és paraffinlágyítókhoz, mivel ezek mind természetes kenőanyagok, külön kategóriaként is használhatók.
A polimer lágyítók főként polietilént és szilikont tartalmaznak. A polietilén lágyítók sokfélesége viszonylag egyszerű, és az adagolás viszonylag kicsi. A leggyakrabban használt szilikon lágyítók.
A polisziloxán molekuláris szerkezete nem csak a szálak közötti statikus és dinamikus súrlódási együtthatót képes csökkenteni, hanem a szálak felületi feszültségét is, így ideális anyag textillágyító szernek.
A szilikonlágyítók, különösen az amino-módosított szilikonlágyítók az elmúlt évek leggyorsabban növekvő öblítő fajtái.
-
03
-
Öblítő teljesítmény bemutatása
1. Anionos lágyító:
Jó a nedvesíthetősége és a termikus stabilitása, használható ugyanabban a fürdőben fluoreszcens fehérítőszerrel, valamint extra fehér textíliák lágyítójaként is használható. Továbbá, mivel fürdőben lágyító hatása van, használható selyemfinomításra, hogy megakadályozza a kidörzsölődést (legelést).
2. Nem ionos lágyító:
Rostokhoz való rossz adszorpciója miatt csak simító szerepet tölthet be. Használható azonban ionos lágyítókkal kombinálva, jó a kompatibilitása, jó az elektrolitstabilitása, és nincs hátránya a szövetek sárgulása. Használható nem tartós lágyítószerként, és fontos szintetikus szál fonóolajként is használható. összetevő.
3. Kationos lágyító:
Ennek a fajta öblítőnek számos fajtája létezik, és jelenleg ez a leggyakrabban használt öblítő. Ennek fő oka, hogy a rost vízben negatív töltésű, és a kationos lágyító könnyen adszorbeálódik a szál felületén. A szintetikus szálak bizonyos antisztatikus hatással is rendelkeznek.
4. Amfoter lágyító:
Erős affinitással rendelkezik a szintetikus szálakhoz, a színezékek sárgulása és elszíneződése nélkül. Használható selyemre, hogy a selyem jobban érezze magát. Az amfoter lágyítók kationos lágyítókkal együtt is használhatók.
5. Szilikon lágyító:
A termékek közé tartozik az emulziós polimerizáció, a polimer szilikonolaj emulgeálás, a módosítás, a kompaundálás és egyéb gyártási eljárások, amelyek alapvetően rendszert alkottak. Az alkalmazás hatása és a teljesítmény azonban továbbra is nagyon eltérő.
Dimetikon emulzió: Csúszós, merev és hűvös érzetet, kopásállóságot és varrathatóságot biztosíthat az anyagnak. A szálakkal azonban nem tud reagálni, és önmagát sem térhálósítja, így a mosásállósága gyenge, a rugalmasság javulása korlátozott.
Szilikon hidroxiemulzió (hidroxil szilikon olaj emulzió): puhaság, simaság, moshatóság, rugalmasság. A stabilitást nehéz megragadni, és olajlebegő jelenségek, olajfoltok és egyéb hibák lesznek. Ezért a szilikon-hidroxil emulzió stabilitása is fontos mutató a minőségének értékeléséhez.
Hidrofil oldható szilikon (poliéter-hidrofil szilikon): színtelen átlátszó sűrű folyadék, jó nedvszívó képességgel, légáteresztő képességgel és antisztatikus tulajdonságokkal stb., különféle adalékokkal keverhető. Amellett, hogy gyanta- és puha felületkezelésre használják, széles körben használják a festékfestési folyamatokban is.
Amino-módosított szilikon: csökkenti a szálak súrlódási együtthatóját, alkalmas pamuthoz, gyapjúhoz, selyemhez, viszkózszálhoz, poliészterhez stb. Kiváló puhaság és rugalmasság. Minél magasabb az aminotartalom, annál jobb a lágyság. De a magasabb aminotartalom nagyobb sárgulást is jelent.
6. Kis molekulatömegű polietilén emulzió:
Van egy bizonyos affinitása a szálakhoz, sima kézérzet, gyantával használható, és javíthatja a szakítószilárdságot és a kopásállóságot. Ez egy olcsó textilpuha és sima adalék a szilikon lágyítók népszerűsítése és alkalmazása előtt. Jelenleg ezt a fajta lágyítót általában nem használják önmagában, hanem különféle lágyítószerek összetett komponenseként, valamint hidroxil-szilikon emulziókban stabilizátorként is használhatók.
