A polimer anyagok feldolgozásakor gyakran szükség van bizonyos adalékanyagok, például stabilizátorok, pigmentek, lágyítók, kenőanyagok, diszpergálószerek vagy égésgátlók hozzáadására. Ezen adalékok kölcsönhatása az antisztatikus szerrel szintén nagy hatással lehet az antisztatikus hatásra. Például az anionos stabilizátorok komplexeket képezhetnek kationos antisztatikus szerekkel, csökkentve ezek hatását. A kenőanyagok általában gyorsan vándorolnak a polimer felületére, gátolják az antisztatikus szerek átjutását. Ha a kenőanyag molekuláris rétegét az antisztatikus szer molekuláris rétegére borítják, az antisztatikus szer felületi koncentrációja csökken, ami jelentősen befolyásolja az antisztatikus hatást; néha a kenőanyag hatására az antisztatikus anyag felületre jutását is elősegíti. A lágyító növeli a távolságot a makromolekuláris láncok között, megkönnyíti a molekuláris mozgást, növeli a polimer porozitását, és segíti az antisztatikus szert a termék felületére vándorolni, hogy antisztatikus hatást fejtsen ki. Egyes lágyítók csökkentik a polimerek üvegesedési hőmérsékletét, és növelik az antisztatikus szerek hatását is. Az antisztatikus szerek és a különféle adalékanyagok hatását nehéz előre megjósolni, a legtöbb alkalmas antisztatikus szert és dózist kísérletekkel választják ki. A szervetlen adalékok, mint például a diszpergálószerek, stabilizátorok és pigmentek általában erős adszorpciós képességgel rendelkeznek, ami megnehezíti az antisztatikus szer felületre vándorlását. A legtöbb szervetlen adalék nagy felületű finom részecskék, amelyek könnyen adszorbeálják az antisztatikus szereket, így nem képesek hatékony antisztatikus hatást kifejteni. A pigment részecskék könnyen koncentrálódnak az antisztatikus szer körül, ami befolyásolja annak kifelé diffúzióját. Például, ha titán-dioxidot adunk az ABS-hez ugyanolyan koncentrációjú antisztatikus szerrel, az antisztatikus hatás csökken. A különböző szervetlen töltőanyagok eltérő adszorpciós tulajdonságokkal rendelkeznek, és eltérő hatással vannak az antisztatikus hatásra.
Ezenkívül a nagy polimerizációs komponensben lévő elasztomer az antisztatikus szert kevésbé hatékonyan is csökkentheti. A polipropilén- és gumikompozitokban például az antisztatikus szerek a gumikomponens körül koncentrálódnak, ami megnehezíti a felületre vándorlást.
